ls

LS(1)                       General Commands Manual                      LS(1)



NÃV
       ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának listázása

ÃTTEKINTÃS
       ls [OPCIÃ]... [NÃV]...

LEÃRÃS
       Ez a dokumentáció a továbbiakban nincs karbantartva és pontatlan
       vagy hiányos lehet. A Texinfo dokumentáció a hiteles forrás.

       Ez a kézikönyv lap az ls GNU változatát dokumentálja.  dir és
       vdir az ls változatai más alapértelmezett kimeneti formátummal.
       Ezek a programok a megadott fájlokat és könyvtárakat listázzák. A
       könyvtárak tartalma ABC szerint lesz rendezve.  Az ls
       alapértelmezés szerint oszlopokba rendezett listát ad, függÅleges
       rendezéssel ha a kimenet egy terminál. Más esetben soronként egy
       nevet Ãr ki.  A dir és a vdir alapértelmezés szerint hosszú
       formátumú listát adnak.

OPCIÃK
       -a, --all
              Minden könyvtárbeli fájlt listáz, beleértve a `.'-tal
              kezdÅdÅ nevűeket is.

       -b, --escape
              A fájlnevekben elÅforduló nemgrafikus karaktereket \xxx
              formában jelenÃti meg, ahol xxx helyén állhat betű vagy
              oktális szám. Ez a jelölés a nemgrafikus karakterek C-beli
              jelölösövel egyezik meg.

       -c, --time=ctime, --time=status
              A könyvtár tartalmát a fájlok státuszának
              megváltoztatási ideje szerint rendezi a módosÃtási idÅ
              helyett. Hosszú listázási forma esetén a státusz
              megváltoztatásának idejét Ãrja ki a módosÃtási idÅ
              helyett.

       -d, --directory
              A könyvtárakat a többi fájlhoz hasonlóan listázza
              ahelyett, hogy a tartalmukat listázná.

       -f     Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem a lemezen való
              tárolási sorrendjükben jelenÃti meg.  Ugyanaz, mint -a és -U
              megengedése és -l, -s, és -t kikapcsolása.

       --full-time
              Az idÅket teljes formában jelenÃti meg a szokásos rövidÃtési
              szokások szerint.

       -g     Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt szerepel.

       -i, --inode
              A fájlnevek mellett bal oldalon megjelenÃti a fájl indexének
              számát.

       -k, --kilobytes
              A fájlméreteket (ha egyátalán listázásra kerülnek)
              kilobájtban adja meg.  FelülbÃrálja a POSIXLY_CORRECT
              környezeti változó hatását.

       -l, --format=long, --format=verbose
              A fájlnevek mellett megadja a fájl tÃpusát, engedélyeit a
              kemény kötések (hard link) számát, a tulajdonos- és a
              csoportnevet, a méretet bájtokban és az idÅbélyeget, azaz a
              módosÃtási idÅt, hacsak nem más idÅt választottunk egy
              másik opcióval. Hat hónapnál régebbi, vagy a jelenleginél
              több mint egy órával késÅbbi idÅvel rendelkezÅ fájlok
              esetén az idÅbélyeg az évet tartalmazza a napon belüli
              idÅpont helyett.

       -m, --format=commas
              A fájlneveket sorfolytonosan, vesszÅkkel elválasztva
              listázza.

       -n, --numeric-uid-gid
              Az UID és GID értékeket numerikusan listázza a nevek
              helyett.

       -p     A fájlnevekhez egy tÃpusát jelzÅ karaktert fűz. (A
              könyvtárak nev után /-jelet.)

       -q, --hide-control-chars
              A nemgrafikus karakterek helyett kérdÅjeleket Ãr a
              fájlnevekbe.

       -r, --reverse
              A rendezést megfordÃtja.

       -s, --size
              A fájlok méretét is kijelzi. Alapértelmezés szerint ez 1
              kilobájtos egységekben értendÅ, hacsak nem a értéket adtunk
              a POSIXLY_CORRECT környezeti változónak. Ekkor 512 bájtos
              blokkok számÃtanak egységnek.

       -t, --sort=time
              A könyvtár tartalmát az idÅbélyeg szerint rendezi; az újabb
              fájlok kerülnek elÅbbre.

       -u, --time=atime, --time=access, --time=use
              A könyvtár tartalmát a fájlok utolsó elérési ideje
              szerint rendezi a módosÃtási idÅ helyett. Hosszú listázási
              forma esetén az utolsó elérés ideje kerül kiÃrásra a
              módosÃtási idÅ helyett.

       -x, --format=across, --format=horizontal
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, vÃzszintes irányban rendez.

       -A, --almost-all
              A `.' és `..' könyvtárakon kÃvül minden fájlt listáz.

       -B, --ignore-backups
              Nem listázza a `~'-re végzÅdÅ fájlokat, hacsak nem a
              parancssorban adottak.

       -C, --format=vertical
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, függÅleges irányban rendez.

       -F, --classify
              A fájlnevekhez egy, a fájl tÃpusát jelzÅ karaktert fűz.
              Szabályos végrehajtható fájl esetén ez egy `*'-jel,
              könyvtár esetén `/', szimbolikus kötés esetén `@', FIFO
              esetén `|', socketek esetén `=', más esetekben semmi.

       -G, --no-group
              Elhagyja a csoportra vonatkozó információk kijelzését
              hosszú listázáskor.

       -L, --dereference
              A szimbolikus kötések által mutatott fájlokat listázza a
              kötés listázása helyett.

       -N, --literal
              A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b -nek.)

       -Q, --quote-name
              A fájlneveket idézÅjelek közé teszi és a nemgrafikus
              karaktereket a C nyelvnek megfelelÅen Ãrja ki.

       -R, --recursive
              Minden könyvtár tartalmát rekurzÃvan listázza.

       -S, --sort=size
              A könyvtár tartalmát fájlméret szerint rendezi; a nagyobb
              fájlok kerülnek elÅre.

       -U, --sort=none
              Nem rendezi a könyvtár tartalmát, hanem a lemezen való
              tárolás sorrendjében listázza Åket. Ezt az opciót azért
              nem -f -nek nevezik, mert a Unix ls -f opció szintén megengedi
              a -a -t és nem engedi -l, -s, és -t.  Az eredeti Unix -f -je
              haszontalannak és azon csúnya dolgok csoportjába tartozónak
              tűnik, melyek olyan dolgokat kapcsolnak össze egy opcióban,
              melyeknek nincs közük egymáshoz.  Mivel -U nem csinálja ezt,
              ezért más nevet kapott kompatibilitási okokból.

       -X, --sort=extension
              A könyvtárat a fájlok kiterjesztése alapján rendezi.
              (Kiterjesztés = az utolsó `.' utáni része a fájlnévnek.) A
              kiterjesztés nélküli fájlokat elÅre teszi.

       -1, --format=single-column
              Soronként egy fájlt listáz.

       -w, --width cols
              A képernyÅt cols oszlopszélességűnek tételezi fel. Az
              alapértelmezett értéket a terminál meghajtóprogramjából
              próbálja venni, ha nem sikerül, akkor a COLUMNS környezeti
              változó értékét használja, ha ez sincs beállÃtva, akkor
              80-nak veszi.

       -T, --tabsize cols
              A tabulátorjeleket cols oszlopszélességűnek tételezi fel.
              Alapértelmezés: 8.

       -I, --ignore pattern
              Nem listázza a pattern mintának megfelelŠfájlokat, hacsak
              nem adottak a parancssorban.

       --color, --colour, --color=yes, --colour=yes
              FájltÃpustól függÅen szÃnezi a fájlok nevét. Lásd az A
              KIMENET SZÃNEZÃSE fejezetet lentebb.

       --color=tty, --colour=tty
              Ugyanaz, mint --color de csak ha a szabványos kimenet egy
              terminál. Nagyon hasznos shell szkriptekben és `alias'
              parancsoknál, különösen ha a kedvenc tördelÅd (pager) nem
              támogatja a szÃnvezérlÅ kódokat.

       --color=no, --colour=no
              Kikapcsolja a szÃnezést. Ez az alapértelmezett. ElÅzÅ szÃnezÅ
              opció kikapcsolására szolgál.

       --help Használati útmutatót Ãr a szabványos kimenetre, majd kilép.

       --version
              A program verziójáról Ãr ki információt a szabványos
              kimenetre, majd kilép.

A KIMENET SZÃNEZÃSE
       A --color opció használatakor az ls jelen változata a kiÃrt
       fájlneveket kiszÃnezi a fájl tÃpusának megfelelÅen.
       Alapértelmezés szerint ez a szÃnezés csak a tÃpustól függ, és a
       használt kódok megfelelnek az ISO 6429 (ANSI) szabványnak.

       Az alapértelmezett szÃnezést felülbÃrálhatjuk a LS_COLORS (vagy
       LS_COLOURS) környezeti változóval.  Ezen változó tartalmának
       formátuma emlékeztet a termcap(5) fájlformátumra: kettÅsponttal
       elválaszott kifejezések listája, ahol a kifejezések "xx=string"
       formátumúak. Itt "xx" egy kétkarakteres változónév, melyeket a
       következŠtáblázat tartalmaz alapértelmezett értékükkel együtt.

         no       0       Normális (nem fájlnév) szöveg
         fi       0       Szabályos fájl
         di       32      Könyvtár
         ln       36      Szimbolikus kötés
         pi       31      CsÅ (Named pipe, FIFO)
         so       33      Socket
         bd       44;37   Blokkos egység (Block device)
         cd       44;37   Karakteres egység (Character device)
         ex       35      Végrehajtható fájl
         mi       (none)  hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
         or       (none)  Ãrva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
         lc       \e[    Bal kód
         rc       m       Jobb kód
         ec       (none)  Vég kód (lc+no+rc -t helyettesÃti)

       Csak azokat a változókat kell csatolni, melyek eltérnek az
       alapértelmezettÅl.

       A fájlnevek kiterjesztésük alapján is szÃnezhetÅek. Ez az LS_COLORS
       változóban állÃthatjuk be "*ext=string" formában. Például ISO
       6429 kódokat használva a "*.c=34" taggal a C forrásfájlokat kékkel
       jelenÃthetjük meg. Ez tehát minden .c-re végzÅdÅ fájlt kékre
       (34-es kód) szÃnez.

       A vezérlÅkarakterek C-stÃlusban (\-escaped jelöléssel) vagy stty
       -szerűen (a ^-jelöléssel) is Ãrhatók. A C-stÃlusban \e az Escape-t,
       \_ normális szóközt, \? a törlést jelenti. Továbbá a \ escpace-
       karakter használható a \, ^, : és = alapértelmezett
       értelmezésének felülbÃrálására.

       Mindegyik fájl az alábbi formában Ãródik ki: "<lc> <color code>
       <rc> <fájlnév> <ec>". Amennyiben <ec> nem definiált, akkor az "<lc>
       <no> <rc>" sorozat helyettesÃti. Ezt általában kényelmesebb
       használni, de kevésbé általános. A bal- jobb- és végkódok olyan
       módon állnak rendelkezésre, hogy ne kelljen újr és újra azonos
       ismétlÅdÅ részeket begépelni különleges terminálok esetén.
       Ãltalában nem is kell Åket megváltoztatni, csak akkor, ha a terminál
       nem használja az ISO 6429 szÃnsorozatokat.

       Ha a terminál az ISO 6429 szÃnkódokat használja, a tÃpuskódok
       összeállÃthatók (az lc, rc, és ec kódok kivételével)
       pontosvesszÅkkel elválasztoyy numerikus parancsokból. A leggyakoribb
       parancsoka:

          0     alapértelmezett szÃn visszaállÃtása
          1     világosabb szÃn
          4     aláhúzott szöveg
          5     villogó szöveg
         30     fekete elÅtér
         31     vörös elÅtér
         32     zöld elÅtér
         33     sárga (vagy barna) elÅtér
         34     kék elÅtér
         35     bÃbor elÅtér
         36     világoskék (cyan) elÅtér
         37     fehér (vagy szürke) elÅtér
         40     fekete háttér
         41     vörös háttér
         42     zöld háttér
         43     sárga (vagy barna) háttér
         44     kék háttér
         45     bÃbor háttér
         46     világoskék (cyan) háttér
         47     fehér (vagy szürke) háttér

       Nem minden parancs működik minden rendszeren és kijelzŠeszközön.

       Néhány terminálprogram nem értlemezi az alapértelmezett végkódot
       tökéletesen. Ha minden szöveg szines lesz egy könyvtárlistázás
       után, próbáld meg kicserélni a no és fi kódokat 0-ról a saját
       standard elÅ- és háttérszÃneidre.

HIBÃK
       BSD rendszereken a -s opció a pontos értékek felét adja azokra a
       fájlokra, melyek NFS-en keresztül HP-UX rendszerrÅl vannak beépÃtve
       (mount-olva). HP-UX rendszereken a pontos értékek kétszeresét adja
       az NFS-en keresztül beépÃtett BSD rendszerekrÅl. Ez a HP-UX
       hiányossága miatt van, amely a HP-UX saját ls programját is
       befolyásolja.

       Ha volna egyetlen standard az angol nyelvre, nem lenne szükség
       redundáns betűzés támogatására. (color, colour)

MAGYAR FORDÃTÃS
       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>



FSF                           GNU File Utilities                         LS(1)