mount

MOUNT(8)                    Linux Programmer's Manual                   MOUNT(8)



NÉV
       mount - fájlrendszert csatlakoztat (mount-ol)

ÁTTEKINTÉS
       mount [-hV]

       mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
       mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
       mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir

LEÍRÁS
       Egy Unix rendszeren elérhető összes fájl egy nagy, faszerkezetű,
       hierarchikus rendszerben van elhelyezve, amely a / könyvtárból
       gyökerezik. Az innét elérhető fájlok azonban több eszközön
       helyezkedhetnek el. A mount parancs arra szolgál, hogy egy eszközön
       található fájlrendszert ebbe a nagy fastruktúrába bekapcsoljunk. Ezzel
       ellentétes értelmű az umount(8) , ami a lecsatolásra szolgál.

       A mount szokásos formája:
              mount -t type device dir
       Ez arra utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú
       fájlrendszet a dir könyvtárhoz csatolja.  A dir esetleges korábbi
       tartalma, tulajdonosa és módjai eltűnnek amíg ez a fájlrendszer csatolva
       marad, és a dir elérési út a device -on található fájlrendszernek felel
       meg.

       A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
              mount -h
       segítő üzenetet ad;
              mount -V
       a program verzióját írja ki; és a
              mount [-t type]
       listázza a csatolt (type típusú) fájlrendszereket. (Lásd lentebb.)

       A proc fájlrendszer nincs kapcsolatban egy speciális eszközzel, és
       csatolásakor egy tetszőleges kulcsszó, mint pl. a proc használható az
       eszközmegadás helyett. (A szokásos none választás kevessé szerencsés: a
       umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.

       A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális eszközre
       mutat, mint pl.  /dev/sda1 de van más lehetőség is. Például az NFS
       (Network File System=Hálózati Fájlrendszer) csatolásakor a device lehet
       ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir.  Lehetséges a kötetcímkével vagy az UUID-
       vel is hivatkozni a blokkos különleges eszközökre. (Lásd később a -L és
       -U kapcsolókat.)

       A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek
       azt írják le, hogy mely eszközöknek melyik a szokásos csatolási pontja és
       csatolási opciói. Ezt a fájlt háromféleképpen lehet használni:

       (i) A
              mount -a [-t type]
       parancs (mely többnyire rendszerindító szkriptekben fordul elő) az fstab
       -ban felsorolt összes fájlrendszer csatolását eredményezi a megadott
       opciókkal, kivéve, ha a megfelelő sor tartalmazza a noauto kulcsszót. A
       -F opció használata esetén a parancs több alprocesszt indít (fork), így a
       fájlrendszerek egyidejűleg kerülnek csatolásra.

       (ii) Amikor egy, az fstab -ban szereplő fájlrendszert csatolunk, elegendő
       csak az eszközt, vagy csak a csatolási pontot megadni.

       (iii) Alapvetően csak a rendszergazda (superuser) tud fájlrendszert
       csatolni, de ha az fstab megfelelő sora tartalmazza a user opciót, akkor
       bárki csatolhatja a megfelelő rendszert.

       Így pl. egy
              /dev/cdrom  /cd  iso9660  ro,user,noauto,unhide
       sor az fstab fájlban azt eredményezi, hogy minden felhasználó csatolhatja
       az iso9660 fájltípusú CD-ROM-ot a
              mount /dev/cdrom
       vagy
              mount /cd
       parancsokkal. Részletesen lásd az fstab(5) kézikönyvlapon.  Csak az a
       felhasználó tudja lecsatolni a fájlrendszert, aki csatolta. Ha azt
       szeretnénk, hogy minden felhasználó le tudja csatolni, akkor használjuk a
       users kifejezést a user helyett az fstab sorban.  Az owner hasonló a user
       beállításhoz, azzal a megszorítással, hogy a felhasználó tulajdonában
       kell lennie a speciális fájlnak. Például hasznos lehet, ha a /dev/fd
       eszközt egy bejelentkezéskor lefutó szkript a konzolon belépő felhasználó
       birtokába adja.


       A mount és umount programok egy listát kezelnek a pillanatnyilag
       csatlakoztatott fájlrendszerekről. A lista a /etc/mtab fájlban található.
       Argumentum nélkül a mount ezt a listát nyomtatja ki. Amikor a proc
       fájlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc -ba), a /etc/mtab és a
       /proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk lesz. Az előzőben egy kicsit
       több információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül a
       legaktuálisabb. (Lásd pl. a -n opciót lejjebb.) Lehetséges a /etc/mtab
       -ot egy /proc/mounts -ra mutató szimbolikus kötéssel helyettesíteni, de
       ebben az esetben bizonyos információkat elvesztünk. (Pl. a `hurok eszköz'
       (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)


OPCIÓK
       A mount egy hívásakor érvényes opciók halmaza úgy határozható meg, hogy
       először az fstab fájl megfelelő bejegyzésénél található opciók lesznek
       kiértékelve, majd a parancssorban a -o utániak, végül a -r vagy -w
       opciók, amennyiben jelen vannak.

       A mount parancs opciói:

       -V     Kiírja a verziószámot.

       -h     Segítő üzenetet ad.

       -v     Bőbeszédű mód.

       -a     Az fstab minden (meghatározott típusú) fájlrendszerét csatolja.

       -F     (A -a -val kapcsolatban használatos.)  A `mount' programot annyi
              példányban indítja, ahány csatolási kérés van. Ez a különböző
              csatolásokat párhuzamosan fogja végezni. Ezzel a csatolási
              folyamat gyorsabb lehet, mert pl. az NFS csatolásokra való
              várakozás párhuzamosan történik. Hátránya, hogy a csatolások nem
              meghatározott sorrendben történnek. Emiatt nem használható pl.
              akkor, ha a /usr és a /usr/spool könyvtárakat is csatoljuk.

       -f     Mindent elvégez a tényleges rendszerhívás kivételével. Más
              szavakkal: úgy csinál, mintha csatolná a fájlrendszert, de
              igaziból nem teszi meg. Ez a -v -vel együtt használva értelmes:
              kiírja, mit is csinálna a `mount' parancs ezen opció nélkül. Arra
              is használható, hogy a /etc/mtab -ba megtegye a megfelelő
              bejegyzéseket olyan eszközök esetén, melyek a -n opcióval lettek
              csatolva.

       -n     Az /etc/mtab fájlba való írás nélkül csatol. Ez pl. akkor hasznos,
              ha a /etc könyvtár csak olvasható.

       -s     A pontatlan opciókat is elfogadja leállás nélkül, azaz figyelmen
              kívül hagyja a fájlrendszer által nem támogatott opciókat. Nem
              minden fájlrendszer fogadja el ezt. Ezen opció a Linux
              autofs-alapú automatikus csatolóprogramjának (automounter)
              támogatására lett megvalósítva.

       -r     Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert. Szinonímája a -o ro
              -nak.

       -w     Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert. (Ez az
              alapértelmezett.) Szinonímája a -o rw -nek.  -L kötetcímke
              Csatolja a megadott kötetcímkével rendelkező partíciót.

       -U uuid
              Csatolja a megadott uuid-vel rendelkező partíciót.  Ez a két opció
              csak akkor használható, ha a /proc/partitions fájl létezik. (Ez a
              fájl a Linux 2.1.116 verziója óta van jelen.)

       -t vfstype
              A -t -t követő argumentum a fájlrendszer típusát adja meg. A
              jelenleg támogatott típusok listáját a linux/fs/filesystems.c
              fájlból vehetjük: adfs, affs, autofs, coda, coherent, devpts, efs,
              ext, ext2, hfs, hpfs, iso9660, minix, msdos, ncpfs, nfs, ntfs,
              proc, qnx4, romfs, smbfs, sysv, udf, ufs, umsdos, vfat, xenix,
              xiafs.  Megjegyezzük, hogy a coherent, a sysv és a xenix
              egyenértékű, és a xenix és coherent típust a valamikor a jövőben
              majd törlik a listáról, és csak a sysv marad. A 2.1.21 kernelektől
              kezdve az ext és xiafs nem létezik többé.  A legtöbb típus
              használatakor a mount program nem tesz mást, mint hogy egyszerűen
              meghívja a mount(2) rendszerhívást, és ezért nem szükséges az
              adott fájlrendszer részletes ismerete.  Néhány típushoz azonban
              (pl. nfs, smbfs, ncpfs) ad hoc kód szükséges.  Az nfs
              fájlrendszert kezelő kód be van építve, de az smbfs és ncpfs
              típusokhoz külön mount program van. Annak érdekében, hogy minden
              típust egységesen lehessen kezelni, a mount végrehajtja a
              /sbin/mount.TYPE programot (ha az létezik), amikor smb-vel vagy
              ncp-vel hívták meg.  Miután az smbmount program különféle verzióit
              különféleképpen kell meghívni, szükséges lehet a /sbin/mount.smb
              shell szkript alkalmazása, amely beállítja a kívánt hívást.  Az
              iso9660 típus az alapértelmezett. A -t opció hiánya esetén, vagy
              ha az auto típus lett megadva, a szuperblokk alapján próbál a
              rendszer választani a minix, ext, ext2, xiafs, iso9660, romfs
              ,ufs, ntfs, qnx4, bfs listából. Ha ez a próba sikertelen, a mount
              megpróbálja elolvasni az /etc/filesystemsfájlt, vagy ha az nem
              létezik, akkor a /proc/filesystems fájlt, és minden ebben
              található fájlrendszert megpróbál, kivéve a "nodev" címkéjűeket,
              mint pl. a proc és nfs esetén.

              Megjegyzendő, hogy az auto típus hasznos lehet felhasználó által
              csatolt floppik esetében.  Az/etc/filesystemsfájl létrehozása
              akkor hasznos, ha meg szeretnénk változtani a próbák sorrendjét,
              (pl. próbálja előbb a vfat-et és csak utána az msdos-t), vagy az
              autoloader kernelmodult használjuk.  Figyelem: a típuspróba
              ökölszabályokat használ, azaz bizonyos `mágikus' dolgok meglétét
              vizsgálja, és így néha rosszul érzékeli a típust.

              Több mint egy típus is megadható egy vesszőkkel tagolt listával. A
              típusok kiegészíthetők a no előtaggal, amely azt jelenti, hogy az
              adott típussal kapcsolatban nem kell műveletet végezni. (Ez pl. a
              -a opcióval együtt lehet értelmes.)

              Például a
                     mount -a -t nomsdos,ext
              parancs minden fájlrendszert csatol, amely nem msdos vagy ext
              típusú.

       -o     Az opciókat a -o utáni vesszőkkel tagolt listával adhatjuk meg.
              Néhány ilyen opció csak akkor hasznos, ha a /etc/fstab fájlban
              szerepel. A következő opciókat minden fájlrendszer esetén
              alkalmazhatjuk.

              async  A fájlrendszer minden írási/olvasási művelete aszinkron
                     módon megy végbe.

              atime  Frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén.
                     (Alapértelmezett.)

              auto   A fájlrendszer csatolható a -a opcióval.

              defaults
                     Az alapértelmezett opciókat használja. Ezek: rw, suid, dev,
                     exec, auto, nouser, és async.

              dev    Értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális
                     eszközfájlokat a fájlrendszeren.

              exec   Megengedi a bináris fájlok futtatását.

              noatime
                     Nem frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés
                     esetén. (Ez hasznos lehet pl. a `news spool' gyorsabb
                     elérésének biztosítására news szerverek esetén.)

              noauto Csak kifejezett parancsra csatolható, azaz pl.  -a opcióval
                     nem csatolódik.

              nodev  Nem értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális
                     eszközfájokat a fájlrendszeren.

              noexec Nem engedi meg a csatolt rendszeren található bináris
                     fájlok futtatását.  Ez pl. akkor lehet hasznos, ha egy
                     szerver más architektúrájú binárisokat is tartalmazó
                     fájlrendszert használ, mint a sajátja.

              nosuid Nem engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-
                     identifier (sgid) bitek használatát.

              nouser Megtiltja minden közönséges (nem root) felhasználónak a
                     fájlrendszer csatolását. (Alapértelmezett.)

              remount
                     Megkísérli egy már csatolt fájlrendszer újboli csatolását.
                     Ezt arra szokás használni, hogy más opciókkal csatoljuk
                     újra a fájlrendszert, például egy korábban csak olvasható
                     fájlrendszert írhatóvá tegyünk.

              ro     Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert.

              rw     Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert.

              suid   Engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-
                     identifier (sgid) bitek használatát.

              sync   A fájlrendszer írási és olvasási műveleteit szinkronizáltan
                     végzi.

              user   Megengedi minden közönséges (nem root) felhasználónak a
                     fájlrendszer csatolását. Ez az opció bekapcsolja a noexec,
                     nosuid, és nodev opciókat, hacsak nem a további opciók ezt
                     felülbírálják. (Biztonsági okokból ezt csak nagyon
                     átgondolt esetekben szabad megtenni.)


FÁJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOLÁSI OPCIÓK
       A következő opciók csak bizonyos fájlrendszerek esetén használhatók.
       Fájlrendszer szerint rendezzük őket. Mindegyiknek a -o után kell állnia.


   Az `affs' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              A gyökér fájlrendszer tulajdonosát és csoportját állítja be.
              (Alapértelmezés szerint uid=gid=0, de ezek az opciók `érték'
              megadása nélkül az aktuális processztől veszik a megfelelő
              értékeket.)

       setuid=érték és setgid=érték
              A fájlok tulajdonosát és csoportját állítja be.

       mode=érték
              Minden fájl módját ` érték & 0777'-re állítja be az eredeti
              engedélyektől függetlenül. Keresési engedélyt ad minden olvasási
              engedéllyel rendelkező könyvtárra. Az értéket oktálisan kell
              megadni.

       protect
              Nem engedi a védelmi bitek megváltoztatását.

       usemp  A gyökér fájlrendszer uid és gid értékét a csatolási pont
              megfelelő értékeire állítja be az első szinkronizálás vagy
              lecsatolás alkalmával, majd kikapcsolja ezt az opciót. Különös...

       verbose
              Informatív üzenetet nyomtat minden sikeres csatoláskor.

       prefix=string
              A kötegnév (volume) előtt használható előtag, amikor kötést követ
              egy program.

       volume=string
              A `/' előtt használandó maximum 30 karakteres előtag. Ezt a
              szimbolikus kötések követésekor használja.

       reserved=érték
              Az eszköz elején található nem használt blokkok száma.
              (Alapértelmezés: 2)

       root=érték
              Közvetlenül megadja a gyökérblokk (root block) helyzetét.

       bs=érték
              Megadja a blokkméretet. Érvényes értékei: 512, 1024, 2048, 4096.

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.


   A `coherent' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.


   Az `ext' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.  Megjegyzendő, hogy az `ext' fájlrendszer elavult,
       használata nem ajánlott.  A Linux 2.1.21-es kernelétől ez már nem része a
       kernelnek.


   Az `ext2' típus csatolási opciói
       Az `ext2' fájlrendszer a standard Linuxos fájlrendszer. Figyelem: A 2.0.4
       kernelváltozat előtt egy programozási hiba miatt véletlenszerű opciókkal
       is csatolható volt, azóta ezt már javították.

       bsddf / minixdf
              A statfs rendszerhívás viselkedését állítja be. A minixdf megadása
              esetén az f_blocks mező a fájlrendszer összes blokkjainak száma,
              míg bsddf esetén (ez az alapértelmezés) kivonja az ext2 rendszer
              által használt overhead blokkokat, melyek nem elérhetők a fájlok
              tárolása céljából. Így lehetséges pl. a következő:

       % mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2630655   86954  2412169      3%   /k
       % mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2543714      13  2412169      0%   /k

       (Figyeljük meg, hogy ez a példa azt is mutatja, hogy parancssori opciók
       is használhatók a /etc/fstab -beliek mellett.)


       check / check=normal / check=strict
              Az ellenőrzési szint beállítása. Amikor ezen opciók valamelyike
              adott (alapértelmezés: check=normal ) az inode-ok és a blokkok
              bittérképei a csatolás esetén ellenőrzésre kerülnek.  Ez
              nagyságrendileg fél percig tart egy nagy lemez esetén. A `strict'
              megadásakor a blokkok felszabadításakor (deallocation) ellenőrzi,
              hogy a felszabadítandó blokk az adatzónában van-e.

       check=none / nocheck
              Nem ellenőriz.

       debug  Hibakereső (debugging) információt ad minden (újra)csatolás
              esetén.

       errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
              A hibák esetén való viselkedést állítja be. A `continue'
              megadásakor hiba esetén is folyatja a műveletet, `remount-ro'
              esetén csak olvasható módban folytatja a csatolást, `panic' esetén
              hibára leállítja az egész rendszert. Az alapértelmezett viselkedés
              a fájlrendszer szuperblokkjában tárolódik, és a tune2fs (8)
              segítségével lehet megváltoztatni.

       grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
              Ezek az opciók azt határozzák meg, milyen csoportazonosítója lesz
              az újonnan létrehozott fájloknak. A grpid használatával a
              létrehozott fájl könyvtárának csoportját használja, másképp (és ez
              az alapértelmezett) az aktuális processz `fsgid'-jét veszi alapul,
              hacsak nem a könyvtár `setgid' bitje be van kapcsolva, amely
              esetben a csoportazonosítót a szülőkönyvtárból veszi, és könyvtár
              létrehozása esetén erre is beállítja a `setgid' bitet.

       resgid=n és resuid=n
              Az `ext2' fájlrendszer az elérhető terület egy kis százalékát
              fenntartja magának. (Ez a százalék alapértelmezésben 5%. Lásd:
              mke2fs(8) és tune2fs(8).)  Ezek az opciók azt határozzák meg, ki
              (milyen felhasználói- vagy csoportazonosítóval rendelkező
              felhasználó) használhatja ezeket a fenntartott blokkokat.

       sb=n   Az 1-es blokk helyett az n -ediket használja szuperblokknak. Ez
              sérült fájlrendszereknél lehet hasznos.  Rendszerint a szuperblokk
              másolatai minden 8192. blokkban megtalálhatók, azaz az 1, 8193,
              16385, ... blokkokban.  (Így egy nagy fájlrendszerben a
              szuperblokknak több száz másolata is lehet.  Jelenleg nincs az
              `mke2fs'-nek olyan opciója, amely kisebb számú másolat írását
              állítaná be.)

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket az opciókat elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.


   A `fat' fájlrendszer csatolási opciói
       Megjegyzendő, hogy a fat nem egy különálló fájlrendszer, hanem az msdos,
       umsdos és vfat rendszerek közös része.

       blocksize=512 / blocksize=1024
              A blokkméretet adja meg. (Alapértelmezés: 512.)

       uid=érték és gid=érték
              Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját.
              (Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális processz adataiból
              veszi.)

       umask=érték
              Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja,
              melyek nem használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális
              processz `umask'-ja.  Az `érték'-et oktálisan kell megadni.

       check=érték
              Három különböző szint állítható be:

              r[elaxed]
                     A kis- és nagybetűk egyenértékűek, a nevek hosszú részei
                     csonkolásra kerülnek.  (Pl.  verylongname.foobar -ból
                     verylong.foo lesz); a bevezető és beágyazott szóközöket
                     elfogadja a név bármelyik részében.

              n[ormal]
                     Ugyanaz, mint "relaxed", de sok speciális karaktert (*, ?,
                     <, szóköz, stb.)  visszautasít a fájlnevekben. Ez az
                     alapértelmezett.

              s[trict]
                     Ugyanaz, mint "normal", de a nevek hosszú részeket és
                     speciális karaktereket is tartalmazhatnak. Ilyeneket (+, =,
                     szóköz, stb.) a Linux használ, de az MS-DOS visszautasít.

       codepage=érték
              Beállítja azt a kódlapot, amelyet a rendszer a fájlnevek rövid
              alakjának kódolására fog használni a FAT és a VFAT
              fájlrendszereken. Az alapértelmezett a 437-es kódlap.

       conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
              A fat fájlrendszer végre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziót a
              kernelben. (Ez az MS-DOS és a UNIX szövegformátuma közti
              különbség.) A következő konverziós módok elérhetőek:

              binary Nincs konverzió. Ez az alapértelmezett.

              text   A CRLF<-->NL transzfomációt minden fájlra alkalmazza.

              auto   A CRLF<-->NL transzformációt azokra a fájlokra alkalmazza,
                     melyeknek nem ``közismerten bináris'' kiterjesztésük van.
                     Ezen kiterjesztések listája a fs/fat/misc.c eleje alapján
                     aktuálisan a következő: exe, com, bin, app, sys, drv, ovl,
                     ovr, obj, lib, dll, pif, arc, zip, lha, lzh, zoo, tar, z,
                     arj, tz, taz, tzp, tpz, gz, tgz, deb, gif, bmp, tif, gl,
                     jpg, pcx, tfm, vf, gf, pk, pxl, dvi.

              Olyan programok, melyek kiszámolt véletlen pozícióban történő
              fájlelérést (lseek) alkalmaznak, nem szeretik a kernel szintű
              szövegkonverziót. Ilyenkor akár adatvesztés is felléphet, ezért
              legyünk óvatosak!

              Bináris módban illesztett fájlrendszerek esetén különböző
              konverziós programokat (pl. fromdos, todos) használhatunk.

       debug  Hibakereső üzemmódba kapcsol. Egy, a változatot tükröző string és
              a fájlrendszer paramétereit tartalmazó lista kerül kiírásra.
              (Ezeket az adatokat akkor is kinyomtatja, ha a paraméterek nem
              konzisztensek.)

       fat=12 / fat=16
              Megadja, hogy 12 vagy 16 bites a fat. Felülbírálja az automatikus
              FAT típus érzékelést. Óvatosan használandó!

       iocharset=érték
              Az a karakterkészlet, amit a rendszer használ a 16 bites unicode
              karakterek és a 8 bites karakterek között. Az iso8859-1 az
              alapértelmezett. A hosszú fájlnevek unicode formátumban tárolódnak
              a lemezen.

       quiet  Csendes (quiet) üzemmódba kapcsol. Megkísérli elérni, hogy a
              `chown' és `chmod' parancsok akkor se jelezzenek hibát, ha
              sikertelenek voltak. Óvatosan használandó!

       sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
              Különféle félrevezető kísérletek, hogy a Unix vagy DOS
              konvenciókat ráerőltessük a FAT fájlrendszerre.


   A `hpfs' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját.
              (Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális processz adataiból
              veszi.)

       umask=value
              Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja,
              melyek nem használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális
              processz `umask'-ja.  Az `érték'-et oktálisan kell megadni.

       case=lower / case=asis
              Minden fájlnevet kisbetűssé konvertál vagy meghagy az eredeti
              állapotban. (Alapértelmezett: case=lower.)

       conv=binary / conv=text / conv=auto
              A conv=text megadása esetén töröl néhány véletlenszerű CR-t
              (speciálisn ha NL-ek követik) a fájlok olvasásakor.  conv=auto
              esetén többé-kevésbé véletlenszerűen választ conv=binary és
              conv=text között. A conv=binary megadása pedig mindenféle
              konverzió elhagyását jelenti. Ez az alapértelmezett.

       nocheck
              Nem szakítja meg a csatolási folyamatot ha néhány konzisztencia-
              teszt nem teljesül.


   Az `iso9660' típus csatolási opciói
       A normális iso9660 fájlnevek 8.3 formában jelennek meg, azaz a DOS-hoz
       hasonló megszorítások vonatkoznak a fájlnevek hosszára, és minden
       karakter kisbetűs. Továbbá nincs bejegyzés a tulajdonos, védelem, kötések
       száma, a speciális blokkos vagy karakteres eszközök, stb. számára.

       A `Rock Ridge' egy bővítése az `iso9660'-nak, amely biztosítja az előbb
       felsorolt Unix-szerű lehetőségeket. Alapvetően minden könyvtárhoz
       tartozik egy ilyen bővítés, amely ezeket a speciális információkat
       tartalmazza, és amikor a Rock Ridge működik, a fájlrendszer
       megkülönböztethetetlen a normális Unix fájlrendszertől. (Kivéve persze,
       hogy csak olvasható.)

       norock Kikapcsolja a Rock Ridge bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd
              map.  nojoliet Kikapcsolja a Microsoft Joliet bővítést, akkor is
              ha jelen van. Lásd map.

       check=r[elaxed] / check=s[trict]
              A check=relaxed használata esetén a fájlneveket először kisbetűssé
              alakítja. Ez valószínűleg csak a norock és map=normal -lal együtt
              hasznos. (Alapértelmezett: check=strict.)

       uid=érték és gid=érték A fájlrendszer összes
              fájljának felhasználói- és csoportazonosítóját a megadott értékre
              állítja be. Ez felülbírálja a `Rock Ridge' kiterjesztésből
              származó hasonló információkat. (Alapértelmezés: uid=0,gid=0.)

       map=n[ormal] / map=o[ff]
              A Rock Ridge-t nem használó egységekre a normális névfordítás a
              nagybetűs ASCII kódokat kisbetűsre alakítja, elhagyja a követő
              `;1'-et és a `;'-t `.'-ra cseréli. A map=off esetében ez a
              fordítás nem történik meg. Lásd: norock.  (Alapértelmezett:
              map=normal.)  A map=acorn hasonló, mint a map=normal, de az Acorn
              bővítésre is vonatkozik, ha az jelen van.

       mode=érték
              Nem Rock Ridge eszközökre minden fájlnak a megadott módot adja.
              (Alapértelmezés: olvasási engedély mindenkinek.) A Linux 2.1.37
              óta ezt az `érték'-et nem muszáj oktálisan megadni. (Az oktális
              esetet egy kezdő 0 jelzi.)

       unhide Mutatja a rejtett (hidden) és a kapcsolódó (associated) fájlokat
              is.

       block=[512|1024|2048]
              A blokkméretet a megadott értékre állítja. (Alapértelmezés:
              block=1024.)

       conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
              (Alapértelmezett: conv=binary.)  A Linux 1.3.54 óta nincs hatása.
              (Nem bináris beállítás nagyon veszélyes szokott lenni, és sokszor
              járt adatvesztéssel.)

       cruft  Amennyiben a fájl hosszának legfelső bájtja problémákat okozhat,
              ez az opció használható a felsőbb bitek figyelmen kívül hagyására.
              Ez azt eredményezi, hogy a fájlok legfeljebb 16MB hosszúak
              lehetnek. A `cruft' opció automatikusan bekapcsol, ha a teljes
              CDROM-nak vad mérete van. (Pl. negatív, vagy több, mint 800 MB.)
              Szintén bekapcsolódik, ha 0 és 1-től eltérő a köteg sorozatszáma
              (volume sequence number).

       session=x
              Kiválasztja a kívánt session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4
              óta.)

       sbsector=xxx
              A session kezdő szektorát adja meg. (A 2.3.4 óta.)


   A `minix' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.


   Az `msdos' típus csatolási opciói
       Lásd a `fat' opcióinál. Ha egy msdos fájlrendszer következetlenséget
       érzékel, hibát jelent, és a fáljrendszert csak olvashatóvá teszi. A
       fájlrendszer újracsatolással ismét írhatóvá tehető.


   Az `ncp' típus csatolási opciói
       Csakúgy, mint az nfs, az ncp megvalósítása elfogad egy bináris
       argumentumot ( struct ncp_mount_data) a csatolási rendszerhíváshoz. Ezt
       az argumentumot az ncpmount(8) állítja össze. A mount jelenlegi változata
       nem ismeri az ncp-t.


   Az `nfs' típus csatolási opciói
       A szöveges, kernel által feldolgozott opcióstring helyett  az nfs
       fájlrendszer egy struct nfs_mount_data típusú bináris argumentumot vár. A
       mount program önmaga dolgozza fel a következő, `tag=érték' formájú
       opciókat, és az említett struktúrába rakja őket: rsize=n, wsize=n,
       timeo=n, retrans=n, acregmin=n, acregmax=n, acdirmin=n, acdirmax=n,
       actimeo=n, retry=n, port=n, mountport=n, mounthost=name, mountprog=n,
       mountvers=n, nfsprog=n, nfsvers=n, namlen=n.  Az addr=n opció
       megengedett, de nincs jelentése.

       Továbbá, a következő logikai opciókat, melyek előtt a no szócska állhat
       is felismeri: bg, fg, soft, hard, intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock.
       Részleteket lásd: nfs(5).

       Különösen hasznos opciók a következők:

       rsize=8192,wsize=8192
              Ez jelentősen gyorsabbá teszi az nfs kapcsolatot az
              alapértelemezett 1024-es blokkmérethez képest.

       hard   Azok a programok, melyek egy NFS-en keresztül csatolt fájlrendszer
              valamely fájlját használják, felfüggesztik működésüket (hang)
              szerverhiba esetén.  A processz nem megszakítható vagy
              megállítható a kill paranccsal, hacsak nem az intr is megadásra
              kerül. Az NFS szerver rendbejövetele esetén a program futása
              zavartalanul folytatódik. Általában erre van szükség.

       soft   Ez az opció megengedi, hogy a kernel ne várakozzon tovább, ha az
              NFS-szerver egy megadott ideig nem válaszol. Ez az idő a
              timeo=time opcióval adható meg. Ez az opció akkor lehet hasznos,
              ha az NFS-szerver néha nem válaszol, vagy néha újraindítják,
              miközben néhány processz fájlokat próbál letölteni a szerverről.
              Általában ez sok gonddal jár.

       nolock Nem használja a `lock-olást'. Nem indítja a lockd-t.


   Az `ntfs' típus csatolási opciói
       iocharset=név
              A fájlnevek visszaadásához használt karakterkészlet.  A VFAT-tel
              ellentétben a NTFS nem enged hozzáférni az olyan fájlokhoz,
              amelyek nevében nem konvertálható karakterek vannak.

       utf8   Az UTF-8 kódolást választja a fájlnevek konverziójára.

       uni_xlate=[0|1|2]
              A 0 (vagy `no' vagy `false') illetve az 1 (vagy `yes' vagy `true')
              beállításnál a VFAT stílusú kódolást használja azokra a
              fájlnevekre, amelyben egyes karakterek kívül esnek az aktuális
              karakterkészleten.  A 2 érték hatására egy ":"-tal lesz
              helyettesítve a kérdéses karakter.

       posix=[0|1]
              Ha be van kapcsolva (posix=1), akkor a fájlrendszer különbséget
              tesz a kis- és nagybetűk között. A 8.3 alakú álnevek kemény
              kötésként (hard link) jelennek meg, ahelyett hogy el lennének
              rejtve.

       uid=érték, gid=érték és umask=érték
              A fájlok hozzáférési jogait állítja be a fájlrendszeren.
              Alapértelmezésben minden fájl a root tulajdonában van, és senki
              más nem olvashatja.


   A `proc' típus csatolási opciói
       uid=érték és gid=érték
              Ezeket az opciókat elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs
              hatásuk.


   A `romfs' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.


   Az `smbfs' típus csatolási opciói
       Csakúgy, mint az nfs, az smb jelenlegi implementációja egy struct
       smb_mount_data típusú bináris argumentumot vár. Ezt az argumentumot az
       smbmount(8) állítja össze, és a mount jelen verziója (2.9w) semmit sem
       tud az `smb'-ről.


   A `sysv' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.


   Az `udf' típus csatolási opciói
       gid=   At alapértelmezett csoport.

       umask= Az alapértelmezett umask.

       uid=   Az alapértelmezet felhasználó.

       unhide Mutatja a rejtett fájlokat.

       undelete
              Mutatja a törölt fájlokat.

       strict Szigorú alkalmazkodás (nem használt).

       utf8   (nem használt).

       iocharset
              (nem használt).

       bs=    A blokkméret. (Nem biztos, hogy működik, ha nem 2048-ra van
              állítva.)

       novrs  Átugorja a kötetek sorrendjének felismerését.

       session=
              Nullától kezdi számolni a CDROM session-öket. Alapértelmezett: az
              utolsó session.

       anchor=
              Felülbírálja a szabványos horgonypontot. Alapértelmezett: 256.

       volume=
              Felülbírálja a VolumeDesc helyét. (nem használt)

       partition=
              Felülbírálja a PartitionDesc helyét. (nem használt)

       lastblock=
              A fájlrendszer utolsó blokkja.

       fileset=
              Felülbírálja a fájlkészlet blokk helyét. (nem használt)

       rootdir=
              Felülbírálja a gyökérkönyvtár helyét. (nem használt)




   Az `ufs' típus csatolási opciói
       ufstype=érték Az UFS fájlrendszert széles körben használják a különböző
       operációs rendszerek. A probléma az, hogy az egyes megvalósítások
       eltérnek egymástól, néhány az egyes verziók néhány sajátossága nincs
       dokumentálva, ezért nehéz az ufs típusát automatikusan felismerni. Emiatt
       kell megadni a felhasználónak az ufs típusát a mount opciójaként.  A
       lehetséges értékek:

              old    Az ufs régi formája, ez az alapértelmezett, csak olvasható.

              44bsd  BSD-szerű operációs rendszer által létrehozott
                     fájlrendszerekhez (NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).

              sun    SunOS vagy Solaris által Sparc platformon létrehozott
                     fájlrendszerekhez.

              sunx86 Solaris által x86 platformon létrehozott fájlrendszerekhez.

              nextstep
                     NeXTStep által (NeXT munkaállomáson) létrehozott
                     fájlrendszerekhez (egyelőre csak olvasható).

              nextstep-cd
                     NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvasható.

              openstep
                     OpenStep által létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre csak
                     olvasható).


       onerror=érték
              Reakció hiba esetén:

              panic  Ha hibát észlel, kernel pánikot okoz.

              [lock|umount|repair]
                     Ezek az opciók pillanatnyilag semmit sem csinálnak, ha hiba
                     történik csak egy üzenet íródik ki a konzolra.


   Az `umsdos' típus csatolási opciói
       Lásd az `msdos' típusnál. A dotsOK opciót az umsdos kikapcsolja.


   A `vfat' típus csatolási opciói
       Legelőször a fat opcióit ismeri fel. A dotsOK opciót a vfat kikapcsolja.
       További opciók:

       uni_xlate
              A nem kezelt Unicode karaktereket speciális escape-sorozatokká
              alakítja. Ez lehetőséget ad az Unicode karaktereket használó
              fájlnevek mentésére és visszaállítására. Ezen opció nélkül egy `?'
              jelenik meg, ha az átalakítás nem lehetséges. Az escape-karakter a
              `:', mert ez különben nem megengedett a `vfat' fájlrendszerben. A
              használt escape-sorozat (ahol `u' az Unicode karakter): (u &
              0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).

       posix  Megenged olyan fájlneveket, melyek csak kisbetű/nagybetű
              szempontból különböznek.

       nonumtail
              Először sorozatszám nélküli rövid nevet próbál készíteni, mielőtt
              a név~szám.kit formát próbálná.  utf8 Az UTF8 a unicode a
              fájlrendszerre nézve biztonságos 8 bites kódolása, amit a konzol
              használ. A fájlrendszerre is lehet engedélyezni ezzel az opcióval.
              Ha az `uni_xlate' van beállítva, akkor az UTF8 tiltva van.


   A `xenix' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció.


   A `xiafs' típus csatolási opciói
       Nincs ilyen opció. Habár semmi rossz nincs a xiafs-ben, nem igazán
       elterjedt, és a továbbiakban nincs karbantartva. Nem érdemes használni. A
       Linux version 2.1.21 óta nem része a kernelnek.


A HUROK ESZKÖZ (LOOP DEVICE)
       További lehetséges csatolási típus a hurok eszközön keresztüli. Lássuk
       pl. a következő parancsot:

         mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024

       Ez beállítja, hogy a /dev/loop3 hurokeszköz a /tmp/fdimage fájlnak
       feleljen meg, és utána ezt az eszközt a /mnt -hez csatolja. Ez a fajta
       csatolás három opciót ismer: loop, offset és encryption, melyek valójában
       a losetup (8) opciói. Ha nincs kifejezett hurokeszköz említve, de a `-o
       loop' adott, akkor a mount parancs megpróbál egy használaton kívüli
       hurokeszközt felhasználni a csatoláshoz.  Ha az /etc/mtab nem egy
       szimbolikus kötés a /proc/mounts-ra, (ez amúgy sem okos dolog), akkor az
       összes mount-tal csatolt hurokeszköz lecsatolható az umount-tal.  Kézzel
       is lecsatolhatóak a hurokeszközök a `losetup -d' paranccsal, lásd
       losetup(8).


FÁJLOK
       /etc/fstab : a fájlrendszerek táblázata.
       /etc/mtab : a csatolt fájlrendszerek táblázata.
       /etc/mtab~ : lock fájl.
       /etc/mtab.tmp : ideiglenes fájl.

LÁSD MÉG
       mount(2), umount(2), fstab(5), umount(8), swapon(8), nfs(5), mountd(8),
       nfsd(8), mke2fs(8), tune2fs(8), losetup(8)

HIBÁK
       Egy összezavarodott fájlrendszer rendszerösszeomlást okozhat.

       Néhány Linuxos fájlrendszer nem támogatja a -o sync -et.  (Az `ext2fs'
       támogatja a szinkronizált frissítéseket (BSD szerűen), amikor sync
       opcióval van csatolva).

       A -o remount opció nem mindig képes a csatolási paraméterek
       megváltoztatására. (Pl.  minden ext2fs-specifikus paraméterre működik az
       sb kivételével, de nem változtatható meg a gid és az umask a fatfs
       esetén.

TÖRTÉNET
       Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-ös verziójában jelent meg.

MAGYAR FORDÍTÁS
       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu> és Tímár András
       <timar_a@freemail.hu>



Linux 2.0                       14 September 1997                       MOUNT(8)