zip

ZIP(1)                      General Commands Manual                     ZIP(1)



NÃV
       zip, zipnote, zipsplit - (archÃvum) fájlok csomagolása és tömörÃ‐
       tése

ÃTTEKINTÃS
       zip [-AcdDeEfFghjklLmoqrSTuvVwXyz@$] [-b útvonal] [-n végzÅdések]
       [-t hhnnéé] [ zipfile [ file1 file2 ...]] [-xi lista]

       zipcloak [-dhL] [-b útvonal] zipfile

       zipnote [-hwL] [-b útvonal] zipfile

       zipsplit [-hiLpst] [-n méret] [-b útvonal] zipfile

LEÃRÃS
       A zip egy tömörÃtŠés file csomagoló program Unix, VMS, MSDOS,
       OS/2, Windows NT, Minix, Atari és Macintosh rendszerekre.  HasonlÃt a
       tar(1) és a compress(1) UNIX parancsok kombinációjához és kompatÃ‐
       bilis a PKZIP-pel (Phil Katz ZIP programja MSDOS rendszerre).

       A zip-et kiegészÃtÅ unzip(1) program kicsomagolja a zip archÃvumokat.
       A zip és az unzip(1) programok tudják kezelni a PKZIP-pel készÃtett
       archÃvumokat, valamint a PKZIP és a PKUNZIP is tudja kezelni a zip-pel
       készÃtett archÃvumokat. A zip 2.1-es verziója kompatÃbilis a PKZIP
       2.04-gyel.  Figyelem: a PKUNZIP 1.10 nem tudja kicsomagolni a PKZIP
       2.04-gyel vagy a zip-pel készÃtett fájlokat. Ehhez a PKUNZIP 2.04g-t
       vagy az unzip 5.0p1-et (vagy késÅbbi verziókat) kell használni.

       Ha a zip és az unzip programokat paraméterek nélkül indÃtjuk, egy
       rövid leÃrást adnak a használatukról.

       A program segÃtségével becsomagolhatunk fájlokat terjesztéshez,
       archiváláshoz, és a nem használt fájlok vagy könyvtárak
       tömörÃtésével lemezterületet takarÃthatunk meg.

       A zip egy vagy több fájlt egyetlen zip archÃvumba tesz a fájlokhoz
       tartozó információval együtt.  (Név, útvonal, dátum, utolsó
       módosÃtás ideje, védelem és információ a file sértetlenségének
       ellenÅrzésére.)  Egy teljes alkönyvtár-szerkezet egyetlen
       paranccsal becsomagolható egy zip archÃvumba.  Szövegfile-oknál
       általános a 2:1 és 3:1 közötti tömörÃtési arány. A zip
       egyféle tömörÃtési módszert ismer (deflation) és a fájlokat
       tömörÃtés nélkül is tudja tárolni. A zip minden tömörÃtendÅ
       fájlra automatikusan kiválasztja a kettŠközül a jobbat.

       Ha egy már létezÅ zip archÃvum nevét adjuk meg, akkor az azonos
       nevű fájlokat a zip lecseréli az archÃvumban, az új fájlokat pedig
       felveszi.  Például ha a valami.zip már létezik, és tartalmazza a
       valami/file1, valami/file2 file-okat, és a valami könyvtár
       tartalmazza a valami/file1, valami/file3 file-okat, akkor a

              zip -r valami valami

       parancs lecseréli a valami.zip-ben a valami/file1 file-t, és
       hozzáadja a valami.zip-hez a valami/file3 file-t.  Ezután a
       valami.zip tartalmazni fogja a valami/file1, valami/file2, és
       valami/file3 file-okat úgy, hogy a valami/file2 változatlan marad.

       Ha a file listát -@ alakban adjuk meg, akkor a zip a szabványos
       bemenetrÅl várja az input fájlok listáját.  UNIX alatt ez a
       lehetÅség nagyon jól kihasználható, ha a find(1) paranccsal együtt
       használjuk.  Ha például minden C forrás fájlt archiválni akarunk
       az aktuális könyvtárból és minden alkönyvtárából, akkor ezt Ã‐
       rjuk:

              find . -name "*.[ch]" -print | zip forras -@

       (Figyeljük meg, hogy a mintát idézÅjelek közé kell tenni, hogy a
       parancsértelmezŠne tudja kiterjeszteni.)  A zip a zip file nevének
       elfogad egy kötÅjelet ("-") is, ebben az esetben a zip file-t a
       szabványos kimenetre fogja Ãrni, Ãgy a kimenetet egy másik programnak
       adhatjuk tovább. Például a

              zip -r - . | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancs úgy csinál mentést az aktuális könyvtárról, hogy a zip
       kimenetét közvetlenül szalagra Ãrja a megadott blokkmérettel.

       A zip a tömörÃtendÅ file neveként elfogad egy kötÅjelet ("-") is,
       ekkor a standard bemenetrÅl fogja beolvasni a fájlt, lehetÅvé téve,
       hogy a bemenet egy másik programtól érkezzen. Például a

              tar cf - . | zip backup -

       parancs úgy csinál mentést az aktuális könyvtárról, hogy a tar
       program kimenetét tömörÃti be. Ez általában jobb tömörÃtést ad,
       mint az elÅzÅ példában használt -r kapcsoló, mert a zip Ãgy ki
       tudja használni a fájlok közti redundanciát.  A mentést
       visszatölthetjük az

              unzip -p backup | tar xf -

       paranccsal.  Ha nem adunk meg zip file nevet és a szabványos kimenet
       nem egy terminál, akkor a zip szűrÅként működve tömörÃtve Ãrja
       ki a szabványos kimenetre a szabványos bemenet tartalmát. Például
       a

              tar cf - . | zip | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancs megfelel a

              tar cf - . | zip - - | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancsnak. Az Ãgy készÃtett zip archÃvumok kicsomagolhatók az unzip
       csomag funzip programjával, vagy a gzip csomag gunzip programjával.
       Például:

       dd if=/dev/nrst0  ibs=16k | funzip | tar xvf -

       Amikor a zip egy már létezÅ zip archÃvumot módosÃt, egy ideiglenes
       fájlba Ãrja az új tartalmat, és csak akkor cseréli le az eredeti
       fájlt, ha az új változat létrehozása hibátlanul sikerült.

       Ha a zip archÃvum neve nem tartalmaz kiterjesztést, akkor a .zip
       kiterjesztést fogja használni. Ha a név már tartalmaz a .zip-tÅl
       különbözŠkiterjesztést, akkor a meglévŠkiterjesztés nem
       változik.

OPCIÃK
       -A     Ãnkicsomagoló archÃvum igazÃtása.  Az önkicsomagoló archÃvum
              egy létezÅ archÃvumból jön létre úgy, hogy az elejére egy
              SFX blokk kerül.  Az -A opció jelzi a zip-nek, hogy ennek a
              bevezetÅ adatblokknak a figyelembevételével igazÃtsa a tábla-
              bejegyzések eltolási értékeit.

       -b elérési út
              A megadott elérési út használata az ideiglenes zip archÃvum
              létrehozásához. Például a

                     zip -b /tmp cucc *

              parancs a /tmp könyvtárba fogja tenni az ideiglenes zip archÃ‐
              vumot, amit majd az aktuális könyvtárban levŠcucc.zip file-
              ba másol. Ez az opció akkor hasznos, ha egy már létezÅ
              archÃvumot frissÃtünk, és az archÃvumot tartalmazó
              fájlrendszeren nincs elég szabad hely ahhoz, hogy a régi és
              az új archÃvum egyszerre elférjen.

       -c     Egysoros megjegyzések hozzáadása minden fájlhoz.  ElÅször a
              fájlműveletek (hozzáadás, frissÃtés) hajtódnak végre,
              ezután a felhasználó minden fájlhoz megadhat egy egysoros
              megjegyzést.  Minden fájlhoz Ãrjuk be a megjegyzést enterrel
              lezárva, vagy üssünk csak entert, ahol nem akarunk
              megjegyzést megadni.

       -d     File-ok eltávolÃtása (törlése) a zip archÃvumból.
              Például a

                     zip -d valami valami/pista/szemet valami/jancsi/\* \*.o

              parancs eltávolÃtja a valami/pista/szemet file-t, minden
              valami/jancsi/-val kezdÅdÅ fájlt, és minden .o-val végzÅdÅ
              fájlt (bármilyen elérési útra).  Figyeljük meg, hogy a "\"
              karakterrel kerültük el, hogy a parancsértelmezÅ
              automatikusan kiterjessze az elérési utakat, Ãgy a zip látni
              fogja a csillagokat, és a megadott elérési utakat az archÃvum
              tartalmára értelmezi, nem pedig az aktuális könyvtárra.

              MSDOS alatt a -d opció különbséget tesz a kis- és
              nagybetűk között, amikor a zip archÃvumban levÅ fájlokat
              keresi.  Ezért a fájlneveket csupa nagybetűvel kell megadni,
              ha MSDOS rendszeren a PKZIP-pel zippeltük Åket.

       -D     Az alkönyvtáraknak ne legyen bejegyzésük a zip archÃvumban.
              Alapértelmezés szerint az alkönyvtárakhoz is készül
              bejegyzés, Ãgy az attribútumaik megÅrzÅdnek a zip archÃvumban.
              A ZIPOPT környezeti változó használatával
              megváltoztathatjuk az alapértelmezés szerinti opciókat.
              Például Unix alatt sh-ban:

                     ZIPOPT="-D"; export ZIPOPT

              (A ZIPOPT változó bármilyen opciót tartalmazhat -- egyszerre
              többet is -- kivéve a -i és a -x opciókat. A -D a -x "*/"
              rövidÃtése, de ez utóbbi nem állÃtható be a ZIPOPT
              környezeti változóval.

       -e     A zip archÃvum tartalmának titkosÃtása. A terminálon bekér
              egy jelszót (a jelszó nem fog látszani a beÃráskor; ha a
              szabványos hibakimenet nem tty eszköz, akkor a zip
              hibaüzenettel leáll).  A jelszót kétszer kéri be, hogy a
              felhasználót megvédje a gépelési hibáktól.

       -f     Csak akkor cserél (frissÃt) egy fájlt a zip archÃvumban, ha a
              fájlt újabban módosÃtották, mint a zip archÃvumban levÅ
              változatát.  A frissÃtés (-u) opcióval ellentétben ezzel
              nem kerülnek be új fájlok a zip archÃvumba.  Például:

                     zip -f valami

              Ezt a parancsot abból a könyvtárból kell kiadni, ahol az
              eredeti zip parancsot is kiadtuk, hiszen a zip archÃvumokban
              tárolt elérési utak mindig relatÃvak.

              Megjegyzés: A TZ (idÅzóna) környezeti változót a helyi
              idÅzónának megfelelÅen kell beállÃtani ahhoz, hogy a -f , -u
              , és -o opciók helyesen működjenek.

              Ennek az okai eléggé szövevényesek, körülbelül arról van
              szó, hogy a Unix fájlmódosÃtási idÅ formátuma (mindig GMT)
              különbözik a legtöbb egyéb operációs rendszerétÅl
              (mindig helyi idÅ), és a kettÅt össze kell hasonlÃtani.  Egy
              tipikus TZ érték például: ``MET-1METDST'' (Közép-európai
              idÅ a nyári-téli idÅszámÃtás automatikus állÃtásával).

       -F     A zip archÃvum kijavÃtása. Ez az opció akkor használható, ha
              az archÃvum egyes részei hiányoznak. Nincs garancia arra, hogy
              működik, ezért elÅször MINDENKÃPPEN csináljunk egy
              biztonsági másolatot az eredeti archÃvumról!

              Ha duplán adjuk meg (-FF), akkor a zip nem bÃzik a sérült
              archÃvumban tárolt fájlméretekben, és jellegzetes
              mintázatok keresésével próbálja azonosÃtani a fájlok
              közti határokat az archÃvumban.  A szimpla -F megbÃzhatóbb,
              ha az archÃvum nem sérült meg nagyon, például ha csak a
              vége hiányzik; ezért elÅször ezt az opciót használjuk.

              Egyik opció sem tudja helyrehozni az archÃvumot, ha azt
              bináris helyett ascii módban továbbÃtották. A javÃtás után
              az unzip -t opciója néhány fájlnál hibás CRC-t jelezhet.
              Az ilyen fájlokat nem lehet helyreállÃtani; törölhetÅk az
              archÃvumból a zip -d opciójával.

       -g     A fájlokat hozzáadja a megadott archÃvumhoz, ahelyett, hogy
              új archÃvumot hozna létre.  Ha ez a művelet nem sikerül, a
              zip megpróbálja visszaállÃtani az archÃvum eredeti
              állapotát. Ha a visszaállÃtás nem sikerül, az archÃvum
              megsérülhet.

       -h     SegÃtséget ad a zip használatához. (Ez jelenik meg akkor is,
              ha a zip-et argumentumok nélkül indÃtjuk.)

       -i fájlok
              Csak a megadott fájlokat vegye fel, például:

                     zip -r valami . -i \*.c

              Ez csak azokat a fájlokat csomagolja az aktuális
              könyvtárból és annak alkönyvtáraiból, amelyek  .c-re
              végzÅdnek. (Megjegyzés PKZIP felhasználóknak: az ezzel
              ekvivalens parancs a

                     pkzip -rP valami *.c

              A PKZIP csak az aktuális könyvtárban engedi meg a
              rekurziót.)  A "\" karakterrel elkerüljük, hogy a
              parancsértelmezÅ behelyettesÃtse a fájlneveket, Ãgy a fájlok
              keresését minden alkönyvtár-szinten a zip fogja végezni.

       -j     Csak a fájlneveket tárolja (az elérési utat elhagyja), és
              nem tárolja a könyvtárak neveit. Alapértelmezés szerint a
              zip a teljes elérési utat tárolja (az aktuális
              könyvtártól számÃtva).

       -J     Levágja az archÃvum elejére illesztett bármilyen kiegészÃtÅ
              adatblokkot (pl. SFX blokk az önkicsomagoló archÃvumoknál).

       -k     Megpróbálja az MSDOS-nak megfelelŠformába konvertálni a
              neveket és elérési utakat, csak az MSDOS fájlattribútumokat
              tárolja (UNIX alatt csak a felhasználó Ãrási jogát), és
              úgy jegyzi be a fájlokat, mint MSDOS alatt készÃtett
              bejegyzések (akkor is, ha ez nem igaz). Ez az opció az MSDOS
              alatti PKZIP-pel való kompatibilitás megÅrzésére szolgál,
              mivel az nem tud kezelni bizonyos fájlneveket, például
              azokat, amelyek két pontot tartalmaznak.

       -l     A Unix sorvége jeleit (LF) lecseréli az MSDOS konvenciójának
              megfelelŠCR LF-re. Ezt az opciót ne használjuk bináris
              fájlokra!  Unix alatt is használhatjuk, ha a zip fájlt MSDOS-
              ra a PKUNZIP-nak szánjuk.  Ha az input fájlokban már CR LF
              karakterek vannak, akkor ez az opció plusz CR karaktereket fog
              hozzáadni. Ezáltal az unzip -a Unix alatt az eredeti file
              pontos másolatát adja, és visszavonja a zip -l hatását.

       -ll    Az MSDOS sorvége jeleit (CR LF) lecseréli a Unix-nak megfelelÅ
              LF-re.  Ezt az opciót ne használjuk bináris fájlokra! MSDOS
              alatt is használhatjuk, ha a zip fájlt Unix-ra az unzip-nak
              szánjuk.

       -L     A zip licensz megjelenÃtése.

       -m     A megadott fájlokat áthelyezi a zip archÃvumba, vagyis törli
              a könyvtárakat és a fájlokat, miután létrehozta a megadott
              zip archÃvumot. Ha egy könyvtár a benne lévÅ fájlok
              törlése után üressé válik, akkor a könyvtárat is törli.
              A zip addig nem töröl semmit, amÃg az archÃvumot hibátlanul
              létre nem hozta.  Ez az opció hasznos a lemezterület
              megtakarÃtására, de potenciálisan veszélyes, ezért
              ajánlott a -T opcióval együtt használni, ami a fájlok
              törlése elÅtt ellenÅrzi az archÃvumot.

       -n végzÅdések
              Nem próbálja meg tömörÃteni azokat a fájlokat, amelyek neve
              a végzÅdések valamelyikére végzÅdik.  Az ilyen fájlokat a
              zip egyszerűen eltárolja (0% tömörÃtés) a zip fájlban, Ãgy
              nem pazarol idÅt arra, hogy megpróbálja tömörÃteni Åket.  A
              végzÅdéseket vagy kettÅsponttal vagy pontosvesszÅvel kell
              elválasztani egymástól.  Például:

                     zip -rn .Z:.zip:.tiff:.gif:.snd  valami valami

              Ez a parancs a valami-bÅl mindent bemásol a valami.zip-be, de
              minden .Z, .zip, .tiff, .gif, vagy .snd végzÅdésű fájlt
              tömörÃtés nélkül fog tárolni.  (A kép- és hangfile-oknak
              általában megvannak a saját speciális tömörÃtési
              módszereik.)  A zip alapértelmezés szerint nem tömörÃti
              azokat a fájlokat, amelyek neve a .Z:.zip:.zoo:.arc:.lzh:.arj
              listában szereplÅ végzÅdések valamelyikére végzÅdik.  Az
              ilyen fájlokat közvetlenül tárolja az archÃvumban.  A ZIPOPT
              környezeti változó segÃtségével beállÃthatjuk az
              alapértelmezés szerinti opciókat. Példaul Unix-ban csh-val:

                     setenv ZIPOPT "-n .gif:.zip"

              Ha minden fájlt meg akarunk próbálni tömörÃteni:

                     zip -n : valami

              A zip a maximális tömörÃtést jelzÅ -9 opció hatására is
              megpróbál tömörÃteni minden fájlt a végzÅdésektÅl
              függetlenül.

       -o     A zip archÃvum "utolsó módosÃtás" idejét beállÃtja a zip
              archÃvum bejegyzései között talált legutolsó (legrégebbi)
              "utolsó módosÃtás" idejére. Ez használható önmagában is,
              minden más művelet nélkül. Például a

              zip -o valami

              parancs beállÃtja a valami.zip "utolsó módosÃtás" idejét a
              bejegyzései közti legutolsó idÅre.

       -q     Csendes mód: nem Ãr ki tájékoztató üzeneteket és nem kér
              be megjegyzéseket.  (Hasznos például shell scriptekben és
              háttérben futó task-nál.)

       -r     A könyvtárszerkezet rekurzÃv bejárása; például:

                     zip -r valami valami

              Ebben az esetben a valami-ben levŠösszes fájlt és
              alkönyvtárat elmenti a valami.zip nevű zip archÃvumba;
              beleértve a "."-tal kezdÅdÅ nevű fájlokat is, hiszen a
              rekurzió nem használja a parancsértelmezŠfájlnév
              helyettesÃtÅ mechanizmusát.  Ha a valami alkönyvtárban levÅ
              fájloknak és alkönyvtáraknak csak egy adott részhalmazát
              akarjuk menteni, akkor a -i opcióval adhatjuk meg a kÃvánt
              fájlnév mintát.  A -r opciót nem tanácsos a ".*"
              fájlnévvel használni, mert ez ráillik a ".."-ra is, Ãgy a
              szülÅ könyvtárat is becsomagolja (és valószÃnűleg nem ezt
              akartuk).

       -S     Felveszi a rendszer- és a rejtett fájlokat is. Ez az opció
              csak néhány rendszeren működik, Unix-on nincs hatása.

       -t mmddyy
              Kihagyja azokat a fájlokat, amelyek utolsó módosÃtási ideje
              korábbi a megadott dátumnál, ahol mm a hónap (0-12), dd a
              hónap napja (1-31), és yy az évszám utolsó két számjegye.
              Például a

                     zip -rt 120791 infamy valami

              parancs hozzáadja az infamy.zip archÃvumhoz a valami
              alkönyvtárban levŠösszes olyan fájlt és alkönyvtárat,
              amelyet 1991. december 7-én vagy késÅbb módosÃtottak
              utoljára.

       -T     Az új zip file ellenÅrzése. Ha hibát talál, akkor a régi
              zip file változatlanul marad és (a -m kapcsolóval együtt)
              nem töröl egyetlen becsomagolt fájlt sem.

       -u     Csak akkor cserél le (frissÃt) egy a zip archÃvumban már
              szereplÅ fájlt, ha késÅbb módosÃtották, mint a zip archÃ‐
              vumban levŠváltozatát. Például:

                     zip -u cucc *

              Ez a parancs az aktuális könyvtárból hozzáad az archÃvumhoz
              minden új fájlt, és frissÃti azokat a fájlokat, amelyeket a
              cucc.zip létrehozása/utolsó módosÃtása óta módosÃtottak.
              (A zip nem fogja önmagába becsomagolni a cucc.zip-et.)

              Megjegyzés: a -u opció argumentumok nélkül úgy működik,
              mint a -f (frissÃtés) opció.

       -v     Részletes kiÃrás mód vagy információk az aktuális
              verzióról.

              Ha rendes műveletekkel együtt használjuk, akkor tömörÃtés
              közben mutatja, hogy éppen hol tart, és részletes adatokat
              szolgáltat a zip file szerkezetének érdekességeirÅl.

              Ha a -v az egyetlen argumentum, és a szabványos kimenet
              nincsen fájlba irányÃtva, akkor egy információs képernyÅt
              kapunk. A copyright-jelzés, a program neve, verziószáma, a
              kiadás dátuma mellett megadja az Info-ZIP és a terjesztÅ
              helyek cÃmét is. Ezután következik néhány információ a
              zip program fordÃtásáról (a használt fordÃtó tÃpusa és
              verziója, az operációs rendszer verziója, a fordÃtás
              idÅpontja, és a program létrehozásakor bekapcsolt fordÃtási
              opciók).

       -V     VMS file attribútumok mentése. Ez az opció csak VMS alatt
              működik, a vele létrehozott zip file-ok más rendszereken
              általában nem lesznek használhatók.

       -w     A verziószámok hozzácsatolása a fájlnevekhez, a fájlok
              több verzióját is tárolja. (Csak VMS-ben; alapértelmezés:
              csak a fájlok legutóbbi verzióját használja.)

       -x fájlok
              Kihagyja a megadott fájlokat, például a

                     zip -r valami valami -x \*.o

              parancs a valami könyvtár tartalmát tárolja a valami.zip-
              ben, de kihagy minden .o-ra végzÅdÅ nevű fájlt.  A "\"
              megakadályozza a parancsértelmezŠautomatikus fájlnév
              helyettesÃtését, Ãgy a nevek illesztését minden
              alkönyvtár-szinten a zip fogja végezni.

       -X     Nem tárolja a speciális fájlattribútumokat (Kiterjesztett
              attribútumok az OS/2-nél, uid/gid és file módosÃtási idÅk a
              Unix-nál.)

       -y     A szimbolikus linkeket önmagukban tárolja a zip file-ban,
              ahelyett, hogy a linkek által hivatkozott fájlokat tömörÃ‐
              tené.  (Csak Unix-nál.)

       -z     Az egész zip file-ra vonatkozó többsoros megjegyzést olvas
              be a terminálról.  A megjegyzés végét egy egyetlen pontot
              tartalmazó sor, vagy a fájlvége jel jelzi (^D Unix-on, ^Z
              MSDOS-on, OS/2-n és VAX/VMS-en).  A megjegyzést fájlból is
              be lehet vinni:

                     zip -z valami < mejegyzes

       -#     A # számjegy megadásával szabályozza a tömörÃtés
              sebességét: -0: nincs tömörÃtés (csak tárol minden
              fájlt), -1: a leggyorsabb tömörÃtési módszer (gyengébb
              tömörÃtés), és -9: a  leglassabb tömörÃtési módszer
              (optimális tömörÃtés, nem veszi figyelembe a fájlnevek
              végzÅdését). Az alapértelmezett tömörÃtési szint a -6.

       -@     A tömörÃtendÅ fájlok listáját a szabványos bemenetrÅl
              veszi. A szóközt tartalmazó fájlneveket aposztrófok
              között kell megadni, például: 'file név'.

       -$     Az elsÅ tömörÃtendÅ fájlt tartalmazó meghajtó kötetnevét
              is tárolja.  Ha csak a kötetnevet akarjuk tárolni, vagy meg
              akarunk határozni egy adott meghajtót, akkor elsŠfájlként
              Ãrjuk a meghajtó nevét, például:

                     zip -$ valami a: c:akarmi

              Ez az opció csak néhány rendszeren működik (MSDOS és
              OS/2), Unix-on nincs hatása.

PÃLDÃK
       A legegyszerűbb példa:

              zip cucc *

       Ez létrehozza a cucc.zip archÃvumot (feltéve, hogy korábban nem
       létezett), és az aktuális könyvtárban levŠösszes fájlt tárolja
       benne tömörÃtett formában. (A .zip végzÅdés automatikusan hozzáÃ‐
       ródik az archÃvum file nevéhez, kivéve, ha az már tartalmazott
       pontot. Ãgy explicit módon megadható más végzÅdés is.)

       A parancsértelmezÅ fájlnév helyettesÃtési mechanizmusa miatt a
       "."-tal kezdÅdÅ fájlok nem kerülnek be az archÃvumba.  Ha ezeket is
       hozzá akarjuk venni:

              zip cucc .* *

       De ez sem tárolja az aktuális könyvtárból nyÃló alkönyvtárakat.

       Ha egy teljes könyvtárat akarunk zip-pelni:

              zip -r valami valami

       Ez a parancs létrehozza a valami.zip archÃvumot, amibe bekerül a
       valami alkönyvtárban levŠösszes file és alkönyvtár.

       Szükség lehet arra, hogy olyan zip archÃvumot hozzunk létre, amely
       tartalmazza a fájlokat a valami könyvtárból, de a valami
       könyvtárnevet nem tárolja.  A -j opció segÃtségével levághatjuk
       az elérési utakat, például:

              zip -j valami valami/*

       Ha kevés a szabad lemezterület, akkor elÅfordulhat, hogy az eredeti
       könyvtár és a tömörÃtett változata nem fér el együtt.  Ebben az
       esetben létrehozhatjuk az archÃvumot lépésekben is, a -m opció
       használatával.  Ha a valami könyvtár tartalmazza a pista, feri, és
       jancsi alkönyvtárakat, akkor megtehetjük ezt:

              zip -rm valami valami/pista
              zip -rm valami valami/feri
              zip -rm valami valami/jancsi

       Az elsÅ parancs létrehozza a valami.zip-et, és a másik kettÅ bÅvÃti.
       Mindegyik zip parancs végrehajtása után az utoljára létrehozott
       archÃvum törlÅdik, elég helyet hagyva a következÅ zip parancs
       működéséhez.

MINTAILLESZTÃS
       Ez a rész csak a UNIX-ra vonatkozik.

       A UNIX parancsértelmezÅi (sh(1) és csh(1)) file-név helyettesÃtést
       végeznek a parancsok argumentumain.  A speciális karakterek:

       ?      egyetlen tetszÅleges karaktert helyettesÃt

       *      tetszÅleges számú karaktert helyettesÃt (beleértve a nullát
              is)

       []     a szögletes zárójelekben megadott tartományba tartozó
              egyetlen karaktert helyettesÃt (például: [a-f], [0-9]).

       Amikor a parancsértelmezŠezekkel a karakterekkel találkozik (ha
       nincsenek védve "\" karakterrel vagy idézÅjelekkel), akkor az
       aktuális elérési úton olyan fájlokat fog keresni, amelyek neve
       illeszkedik a megadott mintára, és ezeknek a fájloknak a
       listájával helyettesÃti az argumentumot.

       A zip program is képes elvégezni ugyanezt a helyettesÃtést a
       módosÃtandó zip archÃvumban levÅ fájlokra, illetve a -x (kizárás)
       vagy -i (beillesztés) opciók esetében a megadott fájllistán (ha
       "\" karaktert vagy idézÅjeleket használunk, hogy megakadályozzuk a
       parancsértelmezÅ automatikus helyettesÃtését).  Ãltalánosan, amikor
       a zip a listában feldolgoz egy fájlnevet, akkor a fájlt elÅször a
       fájlrendszerben keresi. Ha ott nem találja, akkor a módosÃtandó zip
       archÃvumban (ha van ilyen) keresi a fenti mintaillesztÅ karaktereknek
       megfelelÅen. Minden illeszkedÅ file nevet felvesz a feldolgozandó
       fájlok listájába, kivéve, ha az a -x opcióval megadott fájlok
       között van, illetve ha nincs a -i opcióval megadott fájlok
       között.

       A mintaillesztésbe az elérési út is beletartozik, tehát például
       a \*.o mintának megfelel minden ".o"-ra végzÅdÅ file, függetlenül
       az elérési út elejétÅl.  Jegyezzük meg, hogy minden speciális
       karakter (pl. ?*[]) elé "\" karaktert kell Ãrni, vagy az egész
       argumentumot dupla idézÅjelek ("") közé kell tenni.

       Ãltalában használjunk "\" karaktert, hogy a zip-pel végeztessük a
       mintaillesztést a -f (frissÃtés) és -d (törlés) opcióknál, és
       néha a -x (kizárás) opció után is, ha a megfelelŠművelettel
       használjuk (hozzáadás, -u, -f, vagy -d).

LÃSD MÃG
       compress(1), shar(1), tar(1), unzip(1), gzip(1)

HIBÃK
       A zip 2.1 nem kompatÃbilis a PKUNZIP 1.10-zel. A zip 1.1
       használatával tudunk a PKUNZIP 1.10-zel kicsomagolható zip file-okat
       létrehozni.

       A zip 2.1-el létrehozott zip file-okat nem szabad módosÃtani a zip
       1.1-el vagy a PKZIP 1.10-zel, ha titkosÃtott tagokat is tartalmaznak,
       illetve ha pipe-ról, vagy soros hozzáférésű eszközrÅl hoztuk Åket
       létre.  A zip vagy a PKZIP régi verziói hibás formátumú archÃ‐
       vumot hoznának létre.  A régi verziók ki tudják listázni a zip
       file tartalmát, de nem tudják kicsomagolni (az új tömörÃtÅ
       algoritmus miatt).  Ha nem használunk titkosÃtást, és csak
       közönséges, lemezen levŠfájlokat használunk, akkor nem kell
       törÅdnünk ezzel a problémával.

       VMS alatt a zip nem kezel megfelelÅen minden speciális file
       formátumot.  Csak a "stream-LF" formátumú zip file-ok működnek a
       zip-pel.  Más fájlok konvertálhatók Rahul Dhesi BILF programjával.
       A zip ezen verziója elvégzi a konverzió egy részét.  Ha Kermit-et
       használunk zip fájlok másolására Vax-tól MSDOS-ra, akkor Ãrjuk be
       a Vax-on, hogy "set file type block".  Ha MSDOS-ról Vax-ra másolunk,
       akkor Ãrjuk be a Vax-on, hogy "set file type fixed". Mindkét esetben
       az MSDOS-on Ãrjuk be azt, hogy "set file type binary".

       VMS alatt a zip elszáll, ha DECnet szintaxis szerinti
       fájlspecifikációt adunk meg, például: valami::*.*.

       OS/2-n a zip nem tud megtalálni néhány file nevet, például azokat,
       amelyek felkiáltójelet vagy kettÅskeresztet tartalmaznak. Ez a hiba
       az OS/2-ben van: a 32 bites DosFindFirst/Next nem találja meg az ilyen
       file neveket. A hiba más programokat is érint, például a GNU tar-t.

       OS/2 alatt (kompatibilitási okokból) a DIR annyi kiterjesztett
       attribútumot mutat, amennyit a DosQueryPathInfo() 16 bites verziója
       visszaad. EllenkezŠesetben az 1.3-as és a 2.0-ás OS/2-n a DIR
       különbözŠértékeket mutatna.  A 32 bites DosQueryPathInfo() által
       visszaadott adatszerkezet egy kicsit különbözik, extra byte-okat
       tartalmaz a 4 byte-os határra igazÃtás miatt (hogy megfeleljen az
       OS/2 késÅbbi RISC verzióinak), valamint pointereket (valójában egy
       láncolt lista). Ezért a zip által mutatott érték (mivel a zip a 32
       bites mód méretét használja) különbözik attól, amit a DIR
       mutat. A zip hordozhatósági okokból a 32 bites formátumot tárolja,
       még az OS/2 1.3-on futó 16 bites MS C-vel fordÃtott változat is,
       tehát ez is a 32 bites mód méretét mutatja.

       Az Amigán a -A opció egyelÅre nem működik.

SZERZÅK
       Copyright (C) 1990-1996 Mark Adler, Richard B. Wales, Jean-loup Gailly,
       Onno van der Linden, Kai Uwe Rommel, Igor Mandrichenko, John Bush and
       Paul Kienitz.  Ezt a programot bármely személy vagy intézmény
       használhatja, másolhatja, vagy terjesztheti mindaddig, amÃg az
       összes eredeti fájlt együtt tartja.  A program eladásából nem
       szerezhet jövedelmet, és ezt a copyright szöveget változatlanul
       kell hagynia.

       UGYANÃGY, MINT MÃS INGYENES DOLGOKNÃL, A ZIP-HEZ ÃS A HOZZÃ TARTOZÃ
       SEGÃDPROGRAMOKHOZ NEM JÃR SEMMILYEN GARANCIA. A SZERZÅI JOGOK
       TULAJDONOSAIT SEMMILYEN ESETBEN SEM TERHELI FELELÅSSÃG A PROGRAM
       HASZNÃLATÃBÃL ADÃDÃ BÃRMILYEN KÃROKÃRT.

       Az eredeti szöveg:

       Permission is granted to any individual or institution to use, copy, or
       redistribute this software so long as all of the original files are
       included, that it is not sold for profit, and that this copyright
       notice is retained.

       LIKE ANYTHING ELSE THAT'S FREE, ZIP AND ITS ASSOCIATED UTILITIES ARE
       PROVIDED AS IS AND COME WITH NO WARRANTY OF ANY KIND, EITHER EXPRESSED
       OR IMPLIED. IN NO EVENT WILL THE COPYRIGHT HOLDERS BE LIABLE FOR ANY
       DAMAGES RESULTING FROM THE USE OF THIS SOFTWARE.

       A hibájelentéseket és a megjegyzéseket küldd a
       zip-bugs@wkuvx1.wku.edu cÃmre.  A hibajelentésekhez csatold a zip
       verziószámát (lásd zip -h ), a fordÃtásnál használt make
       opciókat (lásd zip -v ), a gép tÃpusát, az operációs rendszer
       nevét és verzióját, valamint minél több kiegészÃtÅ
       információt!

KÃSZÃNETNYILVÃNÃTÃS
       Szeretnénk köszönetet mondani R. P. Byrne-nek a Shrink.Pas
       programjáért, amely ezt a projektet ihlette, és amibÅl a "shrink"
       algoritmust loptuk; Phil Katz-nak, amiért a zip file-formátumot,
       tömörÃtési formátumot és a .ZIP kiterjesztést public domain-be
       tette, és amiért elfogadott néhány kisebb módosÃtást a file-
       formátumon; Steve Burg-nek a "deflate" formátum tisztázásáért;
       Haruhiko Okumurának és Leonid Broukhis-nek a tömörÃtési
       algoritmushoz adott hasznos ötleteikért; Keith Petersen-nek, Rich
       Wales-nek, Hunter Goatley-nak és Mark Adler-nek, amiért fenntartják
       az INFO-ZIP csoport levelezési listáját és ftp szerverét; és
       legfÅképpen az INFO-ZIP csoport tagjainak (a lista az infozip.who
       file-ban van), akiknek a fáradhatatlan tesztelési és hibajavÃtási
       munkája nélkül egy hordozható zip létrehozása nem lett volna
       lehetséges.  Végül szeretnénk megköszönni (szemrehányást tenni)
       az elsŠINFO-ZIP moderátornak, David Kirschbaum-nak, amiért
       egyáltalán belevitt minket ebbe az egészbe.  Ezt a dokumentációt
       R. P. C. Rodgers Ãrta át UNIX-ra.

MAGYAR FORDÃTÃS
       Dénes Pál <denespal@valerie.inf.elte.hu>





                                  1996 Apr 13                           ZIP(1)